A sikeres iskolai tanulás elősegítése
Szövegértés
Az olvasás egy készségszintű tevékenység. Lényege, hogy az olvasott szövegből ismereteket, élményeket szerezzünk. Ezt hívjuk röviden szövegértésnek.
A szövegértés összetett és egymásra épülő folyamatok eredménye. Első szinten a szavak megértéséről beszélünk, amelyhez mindenképpen szükséges a gyermek megszerzett tudása. Minél nagyobb ez a tudás, annál könnyebben érti meg a gyermek az elolvasott szavakat. Ezt természetesen a biztos betűismeret alapozza meg, melynek megtanulása szintén komplex folyamat.
A szövegértés második szakasza a mondatértés, amikor is az elolvasott szavak nyelvtani szabályok szerint rendeződve jelennek meg, s kapnak tartalmat. Ennek alapját a grammatizmus adja.
A tényleges szövegértés pedig már összefüggő szöveg tartalmának felfogását jelenti, amely az olvasott szöveg által beindított belső képzetáramláson alapul. Csak akkor vagyunk képesek megérteni (kisiskolás szinten még inkább) egy irodalmi szöveget, ha olvasása során látjuk magunkban a történteket, a helyszínt, a szereplőket, stb. Ennek előkészítése a gyermek fantáziájának, képzeletének fejlesztésével valósulhat meg eredményesen.
Emlékezet
Az emlékezet az iskolai tanulás egyik legfontosabb pszichikus alapfunkciója. Az emlékezeti megtartás lehet rövidtávú és hosszútávú. A rövid idejű emlékezet fontos az olvasás elsajátításához. Az olvasástanulásnál emlékeznie kell a gyermeknek a szóalkotás eletében a kiolvasott betűre, szótagra ahhoz, hogy szintetizálódjon a szó. A szövegolvasásnál pedig a mondat szavaira, hogy megértse a mondat jelentését. Különösen fontos a rövidtávú emlékezet az összetett matematikai feladatok megoldásánál, gondoljunk példa gyanánt a szöveges feladatokra, melyek a legnehezebbnek bizonyulnak a számtan tanulásában.
A hosszútávú emlékezet fejlettsége a sikeres iskolai tanulás kulcsképességeit jelenti, hisz felső tagozatban sok tantárgy esetében a házi feladatot különféle szövegek értelmezése és memorizálása jelenti. Általános műveltségünk szintjét pedig méltán mutatja az iskoláskorban megtanult versek felidézése felnőtt korban is.
Figyelem
A figyelem az a jelenség, mely lehetőséget biztosít a felénk áramló ingerhalmaz szelektálására, az információk felvételére, feldolgozására, a tudatunk egy meghatározott tárgyra vagy jelenségre való irányulására. A figyelem funkciója nélkülözhetetlen a jó iskolai teljesítményhez. A figyelem mint funkció nem jelenik meg önállóan, csak egyéb funkciók kísérőjeként. Ide tartozik a megfigyelőképesség, az összpontosítás, a koncentráció, s végül a figyelemmegosztás képessége. A jól rögzíthető, tartós figyelem elengedhetetlenül fontos az iskolai tanulmányok során. Szakemberek szerint a gyermekek figyelemzavarai állnak egyik leggyakoribb okként a sikertelen iskolai teljesítmény hátterében.
Beszéd
A legtöbb szülő jól tudja, milyen rohamos a gyermekek beszédfejlődése az első évek során, de csak kevesen vannak tisztában vele, miként fejlődik a beszéd az iskolai évek alatt. Az iskolai évek alatt a gyermek szókincse folyamatosan fejlődik. A konkrét fogalmakat egyre inkább követik az elvont fogalmak, amelyek már egy magasabb szintű gondolkodás csírái. Az elvont fogalmak mögött tudniillik viszonyítások, elvonatkoztatás, oksági viszonyok húzódnak meg, melyek az élet minden területén nélkülözhetetlenek lesznek a sikeres érvényesüléshez.
A szókincs mellett fejlődik a mondatalkotás is. Egyre hosszabb és összetett mondatokkal lesz képes kifejezni a világról alkotott ismereteit.
Az önkifejezés legfontosabb eszközévé is a beszéd válik az iskoláskor során, maga mögé utasítva a szerepjátékokat és a rajzot. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy fantáziáját ekkor már mindig belső beszéd kíséri.
Logikus gondolkodás
Az iskolai tanulással foglalkozó szakemberek a figyelem, emlékezet és a motiváció mellett a megértést, logikus gondolkodást tartják az iskolai tanulást megalapozó legfontosabb pszichikus funkcióknak. A logikus gondolkodás az oksági viszonyok átlátását, a következtető gondolkodást foglalják magukban leginkább. Az oksági viszonyok meglátása szükséges az olvasott szövegek megértéséhez, pl. cselekmény nyomon követése, az elolvasott tantárgyi szöveg felépítésének megértése, s ily módon a lényegkiemelés, stb. De ugyanakkor a matematikai feladatok megoldását is szolgálják, hisz már a mennyiség- és számállandóság kialakulása, az alapvető műveletek elsajátítása is logikus gondolkodást igényel. A következtető gondolkodás pedig nagyon fontos a kreativitás, a felfedezés, ezzel együtt a világ individuális megismerése szempontjából. Azt tartjuk sikeres iskolai tanításnak, amikor a gyermek az ismereteket maga szerzi meg gondolkodása révén, s nem készen kapja memorizálás céljából. Ezt alapozza meg az oksági és következtető gondolkodás.